XII. tétel: A polgári átalakulás kora (1776-1849)
A, Ismertesse a klasszikus ipari forradalom fogalmát! Elemezze az ipari forradalom folyamatát! Ismertessen találmányokat!

   Az ipari forradalom kezdete: 1780-tól
          - Angliában: gyárakban folyó tömegtermelés
          - Egyszerű munkamegosztás: a munkafolyamatok részekre bontása,
          - Gépesítés: a gép szerszámokat mozgató eszköz (technikai szempontból),
          - A gőz a legújabb energiaforrás,
          - Gyár: új üzemforma, Bányák, magas-kohók
          - A közlekedés forradalma: a szállítás olcsó, gyors
          - Termelőeszközök piaca, gépgyártás

   Az ipari forradalom előfeltételei: és hatásai
         - A föld polgári tulajdona,
         - Vetésforgó alkalmazása,
         - A föld közösségi használatának megszűntetése,
         - Trágyázás, takarmánynövények,
         - A föld nélküli parasztok: mezőgazdasági bérmunkások
         - 1694: Az Angol Bank
         - profit, gazdasági fejlődés, hitelszervezetek
         - part menti hajózás, kikötők Eredeti tőkefelhalmozás: a tőkés vállalkozók kezén fölhalmozódik a termelőeszköz,
           és az ahhoz szükséges tőke (pénz)

   Kibontakozásának folyamata:
        - gépesítés a tömegfogyasztási cikkek gyártásában,
        - ruházat, textilipar fejlődése, szövő- és fonógépek,
        - gyapot és pamut használata

       - gépgyártás gépesítése, vasútépítési láz, hírközlés fejlődése,
       - Forgácsoló-, eszterga-, maró-, gyalu- és fúrógépek,
       - Szabványok: kötelezően egységes méretek,
      - A haditechnika megváltozik,
      - Anglia világhatalom lesz.

   Az ipari forradalom népesedési következményei:
      - A lakosság gyors növekedése,
      - Viszonylagos népességfölösleg,
      - Az első mezőgazdasági gépek megjelenése,
      - Javul a higiénés viszony: csatornázás, vezetékes ivóvíz.

   Társadalmi és politikai következmények:
         1) A bérmunkások osztályának kialakulása:
                  - a szántókat legelőkké alakítják,
                  - a megélhetés nélküli emberek a bérmunkások,
                  - a vállalkozók gépeinek összezúzása

         - 1834: lyoni selyemszövők felkelése,
         - 1844: sziléziai takácsok felkelése

   A munkások kiszolgáltatottsága:
         - létminimum alatti munkabérek,
         - a munkások, vállalkozók szervezetekbe tömörülését törvényben tiltották meg
         - 4-6 éves gyermekeket dolgoztattak sötét, szellőzetlen géptermekben, bányákban napi 14 órán át.
         - Alkoholizmus, prostitúció, betegségek, nyomornegyedek

   Jótékonyság és utópia:
       - A nyomor, létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától

   Utópisztikus szocializmus:
         - Képviselői: Robert Owen, Saint-Simon, Fourier
         - Lényege:     orvosolni a kapitalista társadalom igazságtalanságát. Az emberek életkörülményeinek javítása.

   Robert Owen:
        - jótékony gyáros, korlátozta a gyermekmunkát; iskolát, óvodát, kórházat alapított.
        - Olyan termelőegységet kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás (Fourier falansztere)

  Saint-Simon hívei vallási szektát alapítottak.

   Érdekérvényesítés a parlamenti demokrácia viszonyai között:
           - 1832: A választójogi reform választójogot adott a gyárosoknak, kiéleződött a munkaadók és munkások közötti viszony.
           - Önművelő, önsegélyező egyletek, szakszervezetek alakultak. (trade union)
           - Küzdelem a szavazati jog megszerzéséért: szakszervezeti mozgalom.
             1836: önálló alkotmányjavaslat, charter→ a kibontakozó tömegmozgalom: chartizmus, chartista mozgalom

   A Charter 6 pontja:
           1, általános választójog (férfiaknak),
           2, a parlament évenkénti újraválasztása,
           3, fizetés a parlament tagjainak,
           4, titkos szavazás,
           5, egyenlő képviselet, választókerületek,
           6, mindenki választható legyen.

      - A chartista mozgalom kihasználta a szólás- és sajtószabadságot a propaganda-hadjárat indítására.
        A chartisták az általános titkos választójogot kérvény (petíció) formájában nyújtották át a parlamentnek, mely 1848-ban
        elutasította azt. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények működéséről.
      - Angliában gyári törvények születtek. Megtiltották a nők és gyerekek föld alatti foglalkoztatását.
        Korlátozták a nők és fiatalkorúak munkaidejét.

   A forradalmi munkásmozgalom kezdetei:     A szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl.
         ♦ Auguste Blanqui célja a teljes politikai, vagyoni egyenlőség
         ♦ Louis Blanc hirdette meg a munkához való jogot.
             Követelése: Az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalkoztatásáról.
                                   Az 1848. februári forradalom több elgondolását is megvalósította.

         ♦ Proudhon a tőkét lopásnak minősítette, ő az anarchisták előfutára
       ₪ Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolta a legnagyobb hatást a forradalmi munkásmozgalom kialakulására.

   Hegel dialektikája:
          - a világ az ellentmondások harca ( tézis-antitézis-szintézis) útján halad a beteljesülés felé.

   Marxnál “a lét határozza meg a tudatot”. Marx az “osztályharc” fogalmát általánosította,
   osztályharcok történeteként minősíti a történelmet.

   A kapitalizmus pusztulásával →az osztály nélküli társadalom. (Marx szerint).
   Marx célul tűzte ki az államhatalom meghódítását.
  (1848. február, Párizs: Nézeteit Engels-szel együtt a Kommunista Kiáltványban tette közzé).

Az ipari forradalom feltételei: tulajdon biztonsága, vállalkozás szabadsága.

        - Hiányoznak a munkásvédő törvények, a munkások életviszonyai elviselhetetlenek.
        - Egyéni és társadalmi jótékonyság, önszerveződés, politikai küzdelmek (legális/illegális)
        - Marxizmus, szocializmus